Módosított a megújuló alapon termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi (KÁT) jogosultság átruházásának és a megvalósítási határidő meghosszabbításának szabályait a kormány.
1981 óta ez volt a legmelegebb áprilisi hónap Európában, de az időjárást előrejelző cégek szerint májusban sem dőlhetünk hátra, mivel Közép- és Kelet-Európában ez a hónap is melegebb lehet a megszokottnál - számol be a hírről a Bloomberg.
Összesen több mint 52 gigawatt szélerőművi kapacitást telepítettek világszerte 2017-ben. A tavalyi adat ugyan enyhe csökkenést jelez a 2016-ban installált 54,6 gigawatthoz képest, azonban a piac 2019-2020-ban visszaállhat az emelkedő pályára - következtet a Globális Szélenergia Tanács (GWEC) jelentésében.
Az elmúlt években az ún. "zöldkötvények" kibocsátása dinamikus emelkedésnek indult és egyes várakozások szerint ez a trend a jövőben is folytatódhat. Érdemes megvizsgálni e trend okait, különös tekintettel arra, hogy a pénzügyi világban a közvetlen üzleti célokon túl elvétve jelennek meg más, ezeken túlmutató szándékok, noha közvetetten ezek is sokszor pénzügyi indíttatással bírnak. Fontos kiemelni, hogy a piac jelenleg még korai fázisában jár, nincs egyértelmű meghatározása és standardja a zöld címkének, ezért nagy körültekintést igényelhet a valódi zöldkötvények kiválasztása. Ezen írás a piac jelenlegi állapotát és a kihívásokra születő válaszokat igyekszik megvizsgálni.
Már kizárólag megújuló energiával üzemelteti az épületeit az Apple. A világ 43 országában van adatközpontja, üzlete vagy irodája, most már mindegyik tiszta energiát használ.
Újabb nagy napelemes naperőmű alapkövét rakták le Magyarországon a hét végén; a 16,5 MWp-s kapacitással együtt a PV Solarys összesen 82,5 MWp napelempark-beruházást jelentett be.
A világban zajló energiaforradalom újrarendezi a hagyományos piaci formákat. A reflexeink alapján még ma is úgy képzeljük a rendszert, hogy óriási erőművekben termeljük az áramot, amit aztán (az egyre liberalizáltabb és egyre hatékonyabb) energiapiacon értékesítenek azoknak, akiknek szüksége van rá: a termelő vállalatoknak és a hátrartásoknak. Hát ez egyre kevésbé van így.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábbi előrejelzései rendre alulbecsülték a megújuló energiaforrások terjedését, ugyanakkor a nukleáris energia szerepét túlbecsüli prognózisaiban. A kritikusok szerint nem tévedésekről, hanem tudatos lépésről van szó, amit energiapolitikai megfontolások motiváltak.
Monumentális, 5000-8000 kilométer hosszú villamos energia távvezetékkel kötné össze Európát és Kínát egy új terv. Az egyelőre hangúlyozottan hipotetikus tervek és forgatókönyvek célja európai nézőpontból az lenne, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza az óriási kínai és közép-ázsiai - elsősorban megújuló, tiszta - energia potenciált. Ugyanakkor a 15-28 milliárd eurósra becsült összköltségű projekt ki nem mondott célja Európa Oroszországtól való energiafüggőségének csökkentése is. Az Európai Unió tudományos kutató központja, az EU Joint Research Centre (JRC) által készített tanulmány három potenciális útvonalat jelöl ki a hálózatokat összekötő távvezetékek számára, amelyek közül két verzió Magyarországot is érintené.
A hétvégén fontos bejelentést tettek a német közműszolgáltatók: vasárnap közzétették, hogy az RWE megállapodásra jutott az E.ON-nal, amelynek keretében az RWE az Innogy-ban fennálló 76,8 százalékos részesedését az E.ON vásárolja meg, az RWE pedig cserében 16,7 százalékos tulajdonrészt szerez majd az E.ON-ban. Az RWE 2016-ban választotta le, és vitte tőzsdére az Innogy-t, amelybe a német áramszolgáltató a megújuló energia portfólióját szervezte ki.
Az Európai Parlament fontos lépést tett az uniós energiapiac érdemi megreformálása felé, amikor is a képviselők a fosszilis alapú energiatermelés támogatásának szigorításáról, illetve a megújuló energiaforrásokra telepített kiserőművek támogatásáról határoztak február 21-én. A kritikák hatására a tervezetbe visszakerült a megújulós kiserőművek számára csatlakozási kedvezményeket biztosító szakasz. A korábbi változat a nagy energiacégekhez hasonló felelősségeket és kötelezettségeket rótt volna a napelemet telepítő háztartásokra, ami veszélybe sodorhatta volna a napenergia lakossági termelésének és felhasználásának további bővülését.
Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, úgy az Európában termelendő villamos energiának akár 50 százalékát is a megújuló energiaforrások biztosíthatják 2030-ban.
Veszélybe sodorhatja a napenergia lakossági termelésének és felhasználásának további bővülését, amennyiben az Európai Parlament által javasolt új villamosenergia-piaci szabályozás életbe lép. A tervezet ugyanis hasonló felelősségeket és kötelezettségeket róna a napelemet telepítő háztartásokra, mint a nagy energiavállalatokra.
Új elemekkel egészült ki a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendelet.
Az Európai Unió végső energiafogyasztásának mintegy 17 százalékát fedezte megújuló energiaforrásokból 2016-ban. Tizenegy tagállam már teljesítette 2020-as megújuló energia célszámát, köztük Magyarország is, ahol azonban meglepő módon 2013 óta évről-évre csökken a megújulók részaránya - derül ki az Eurostat friss adatpublikációjából.
Magyarországi napenergia projektekben szerezne érdekeltséget az izraeli Enlight Renewable Energy Solutions nevű társaság; a meg nevezett projektek keretében a társaság összességében 57 MW kapacitást akvirálhat.
A minap derült ki, hogy forrásátcsoportosítások nyomán 35 milliárd forintos keretösszeggel jön majd ki egy mezőgazdasági termelőknek, illetve egyéb kkv-knak szóló uniós energiahatékonysági pályázat, ma pedig már meg is jelent a felhívás. Pályázni majd csak február 18-tól tudnak az érdeklődők, de figyelni kell, mert ezt az Államkincstár felé kell benyújtani elektronikusan. Közben ezzel párhuzamosan szintén megjelent egy 4 milliárd forintos uniós pályázat borszőlőültetvény telepítésre, amely február 15-én nyílik meg.
Visszaléphet a Párizsi Klímaegyezménybe az Egyesült Államok - legalább is erre utalnak Donald Trump elnöknek a norvég kormányfővel folytatott tárgyalásait követően ejtett, az elnök eddigi munkásságát ismerve óvatosan veendő szavai. Trump alig több mint fél évvel ezelőtt deklarálta kilépési szándékát a világ legnagyobb összehangolt klímavédelmi összefogásából, amely az Egyesült Államokon kívül a világ összes országának támogatását bírja.
Megállapodtak a 2020-as üvegházgáz-kibocsátási cél csökkentésében, illetve későbbre halasztásában a koalciós tárgyalásokat folytató pártok képviselői Németországban. A szakértői alku - , amelyet még a politikai vezetőknek is jóvá kell hagyniuk - mérsékelné a villamos energia adóját, jelentős extra megújuló energia kapacitás telepítését tendereztetné, valamint a szén kivezetési menetrendjét kidolgozó bizottságot hozna létre. Ezzel együtt a 2020-as cél távolabbra tolása egyértelmű politikai kudarcnak minősül Angela Merkel kancellár számára, aki korábban nemzetközi porondon is a klímavédelmi politika ügyvédjeként pozicionálta magát.